Emlékezz Trianonra!

Kilencvenedik éve már, hogy Franciaországban, a Nagy-Trianon-kastélyban aláírták a magyar nemzet számmára egyik legfájdamasabb békediktátumát.

Az asszimiláció korában egyre kevesebbszer esik szó a magyar nemzet egyik legnagyobb tragédiájáról, a trianoni „békekötésről". Az idősebb generáció a kommunizmus ideje alatt minden bizonnyal nem találta szerencsésnek e téma hangoztatását, a mai fiatalok pedig vagy nem tudnak róla, vagy nem érdekli őket.
Nem kellene azonban elfelednünk történelmünket, származásunkat, a nemzet egykori egységességét, amelyet úgy tűnik 1920-ban pár tollvonással a feledés ködébe taszítottak.

Az otthonokban ritkán esik szó a magyarság múltjáról, a fiataloknak pedig a múlt kutatása helyett temérdek más dolguk van, így az egykori mumus, a (magyar) történelem egyik legnagyobb szégyene, amelyre mai napig nem született orvoslat manapság már csak néhány úgynevezett nemzeti érzelmű ember szívében él tovább. Ezek az emberek azonban nem szégyenlik vállalni: Igenis fáj Trianon! Fáj ez az igazságtalan döntés, amellyel az ezer éves magyar nemzet egységét bontották meg, másodrendű sorba taszítva az elszakított területeken élőket.

Az I. világháborút lezáró, a vesztes fél megbüntetését nyomatékosító diktátumot 1920. június. 4-én írták alá a franciaországi Nagy-Trianon-kastélyban. A szerződés értelmében Magyarország területének 71.4 százalékát vesztette el, míg lakosságának 63.5 százalékát. Romániához 102 ezer négyzetkilométert és 5,265. millió lakost, Csehországhoz 63 ezer négyzetkilométert és 3,576 millió lakost, Ausztriához 4000 négyzetkilométert és 358 ezer lakost, míg Szerbiához 63 ezer négyzetkilométert és 4,122 millió lakost csatoltak.

Az egykori Nagy-Magyarország felosztása

Az egykori Nagy-Magyarország 325 ezer négyzetkilométeréből 232 ezret vettek el és osztottak szét a békediktátummal, valamint 20,886 millió lakosból 13,370 milliót csatoltak el, így elmondható, hogy a jelenlegi Magyarország a világon páratlan abban, hogy szomszédos országait saját (egykori ön)maga részei alkotják.
A trianoni diktátumnak azonban nem csak területi veszteségek és emberek millióinak elcsatolása a hozadéka. A Szentkorona országának felosztása, illetve szétosztása után a másodrendű állampolgárokká vált magyarok közül rengetegen lettek öngyilkosak, másokban többgenerációs sebeket okozott, a gyógyulásra pedig vajmi kevés esély van.

Szlovákiában például ismét egyre vehemensebben lépnek fel az ott élő magyarokkal szemben, itthon sem ritka a magyar-verés, az autonómiáról pedig hallani sem akar a románság. A nemzet egyik gyásznapját, a trianoni szégyenszerződést a 2010. május 31-i Magyar Országgyűlés június 4-ét a Nemzeti összetartozás napjává nyilvánította és leszögezte: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme". Ezen a napon, június 4-én a „magyar érzelműek" egy szál gyertyát tesznek az ablakokba, így emlékezvén a kilencven éve történt nemzettragédiára.

Emlékezzünk Nagy-Magyarországról – A Pesti Hírlap ajándéka